Önkéntességem Dániában
Sziasztok, az én nevem Anna, 22 éves vagyok. A DANSK ICYE-nál önkénteskedtem egy évig, Dániában. Szeretné megosztani kedves emlékeimet, tanulságaimat, amit csakis annak köszönhetek, hogy nekivágtam ennek a csodás kalandnak! 😊
2022 augusztusában érkeztem meg a kissé szeles, de annál gyönyörűbb Aarhusba. Ez a második legnagyobb város Dániában, Koppenhága után. Itt kezdődött el az egy éves "önkéntes utam" ahol rengeteg fejlődtem, tanultam. Fő feladataim közé tartozott: email-ben való kapcsolattartás és segítség azoknak az önkénteseknek, akik Dániában tartózkodtak. Ezen kívül programok/workshopok szervezése és kivitelezése, weboldal frissítése, valamint social media posztok, történetek megalkotása.
Az első tábor, ahol programokat szerveztem a hangsúly a környezetvédelmen volt. Kisebb beszélgetésindító előadást tartottam egy Mette nevű dán leányzóval. Ezt követően csoportmunka keretein belül kidolgoztunk egy-egy témát és azt ismertettük a többiekkel. Ezen felül egy kis hazai ízt is csempésztem a tábor hétvégéjébe, hiszen 55 főre – természetesen segítséggel-, készítettünk paprikás krumplit a szombati vacsorára. Nagyon jól éreztük magunkat főzés közben és még jól is sikerült! 😊
Másodikként a téli tábor következett egy januári, hűvös, de szép hétvégén. Itt az önreflexión volt a hangsúly. Egy művészeti ágon keresztül kellett bemutatnunk azt, hogy hova is tartozunk - Where do I belong? - és ezen dolgoztunk. ezen felül visszatekintettünk arra is, hogy milyen emlékeink vannak az addig eltelt idő alatt.
Harmadikként a csapatépítésre és a közös munkára tettem a
hangsúlyt. Tavaszhoz képest egy nagyon meleg és napos hétvégével párosult a
tavaszi tábor. Főként kinti játékokkal és foglalkozással töltöttük el az
időnket. Sokat nevettünk és érdekes dolgokat tudtunk meg a másikról.
Negyedikként, egyben utolsóként a nyári tábor következett. Ide már egyedül érkeztem és csak egy kis információ-csere workshopon vettem részt. Ezt követően én készítettem el a vacsorát, ami mi más lehetett volna, ha nem paprikás krumpli? HAHA
Ezeken a táborokon kívül, mint már
korábban is említettem rengeteg mindenbe segítettem az irodában, ahol a
projektemet csináltam. És hiszitek, vagy nem, rengeteget utaztam és kulturálódtam
különféle programok, események segítségével. Hatalmas kézilabda fan-ként
északra jártam különböző meccsekre Aalborg-ba, ahol egy idő után szurkolói
barátságokat is kötöttem.
Az önkénteskedés sem merült ki a korábban említettekben, hiszen más önkéntesek más projekteken dolgoztak. Például két leányzó a RED CROSS azaz Vöröskeresztnél tartottak havonta egyszer POP-UP eseményt. Ez igazaból egy használt/új-ruha vásárlási lehetőség, mely mindig nagy népszerűségnek örvend. Itt előmunkaként lehetett ruhákat válogatni, árazni. Az esemény alatt kipakolni, hajtogatni, rendezni, jókat beszélgetni mindenféle nemzetiségű önkéntessel/vásárlóval is. Majd a végén segíteni kellett összepakolni. Számomra mindig fontos események voltak ezek, mert közösen tehettem a barátaimmal valami jóért.
Ezen kívül saját magunk számára is szerveztünk ezt-azt, például szülinapokat, karácsonyt is ünnepeltünk együtt. Szorosan tartottuk a kapcsolatot a többiekkel. Mivel nagy városban laktunk, sok látnivalóval, így szívesen láttuk a többieket, akik például kisebb településeken éltek, hogy legyen nekik is lehetőségük megismerkedni a dán kultúrával jobban.
