Kiss Dóra beszámolója

13321873_10154988581377516_5468694550296035440_n

Június 13. És 22. között vettem részt a portugál Check-IN alapítvány által szervezett „BASE – Basic Animation Skills for Employability” című Erasmus+ tréningen. A résztvevők, összesen 19-en 10 különböző európai országból érkeztek. A projekt célja az volt, hogy alapvető információkat és készségeket adjon át az animáció különböző területeihez kapcsolódóan. Az arcfestés, lufi-hajtogatás, zsonglőrködés és színházi alapismeretek átadása mellett a cél a készségek fejlesztése, a kommunikáció elősegítése, illetve olyan jellegű tudás átadása volt, amellyel a résztvevők munkaerő-piaci és elhelyezkedési esélyei növekednek, illetve másokat is segíthetnek ilyen területen.

Abszolút pozitív érzelmekkel vártam a projektet, hiszen véleményem szerint nagyon jó lehetőség egy ilyen tréningen részt venni, megismerkedni külföldiekkel, más kultúrákkal, így ezáltal saját magunkról is nagyon sokat tanulhatunk. A projekt témáját illetően csak egy-két terület volt ismerős számomra, így nyitott voltam az új ismeretek elsajátítására.

Az első benyomásaim is nagyon pozitívak voltak, örültem, hogy újra nemzetközi közegben lehetek, valamint a 13450092_1039547296127687_4995301246463948808_ncsoporttagok nyitottsága, közvetlensége és jó hangulata szintén hozzájárult a pozitív tapasztalatokhoz. Ez a hangulat pedig egész héten kitartott, így az volt a célom, hogy a tudásommal és képességeimmel aktívan hozzájáruljak a csoportmunkához, és elősegítsem ezáltal a csoport céljainak teljesülését. A hét folyamán az animáció különböző területeiről sajátítottunk el ismereteket elméletben és gyakorlatban is, annak érdekében, hogy a projekt végén egy utcai animációt hajtsunk végre. A feladatok alapvetően könnyűek voltak, hiszen az alapokról volt szó, illetve könnyen megvalósíthatóak voltak a csoport hatékony együttműködésének köszönhetően is.

A tanulási folyamat egyszerű és legtöbbször szórakoztató volt, mivel az alapokról volt szó, teljes mértékben befogadható információmennyiséget tartalmazott, aminek hosszú távú előnyein kívül a záró projekten, az utcai animáción is hasznát vettük.

A csoporton belüli együttműködés kezdetektől fogva működött, köszönhetően az egész napos csapatépítőnek, 13428496_1039345139481236_2173328196330418106_namivel a tréning indult, és abból a szempontból könnyebb volt az együttműködés, hogy a záró projekt kapcsán részcsoportokra bomlott a csoport: arcfestős csoport, lufi-hajtogatós csoport, bohócok, zsonglőrök. Ezek a kis csoportok a kisebb létszám miatt még hatékonyabban tudtak felkészülni a záró projektre, és így az utcai animáció is gördülékenyen haladt, és alapvetően sikeresen zajlott. A záró projekt után még egy kis közös ünneplésre is sor került, amikor az étterem előtt mindenki összegyűlt, és egy sör társaságában beszélgettünk, páran zenéltek. A projekt végére tehát elég jól összekovácsolódott a csapat.

13406767_1038392289576521_1834390659396829437_nA projekt előtt csak néhány területen, érintőlegesen volt tapasztalatom, így sok újdonságot tanultam a projekt alatt (arcfestésről, lufi-hajtogatástól, bohócokról). A környezetet viszont teljes mértékben támogatónak éreztem, mivel sok hozzám hasonló résztvevő volt, akik csak egy-egy részterületben voltak jártasak. Például személy szerint nekem először a lufi-hajtogatás kicsit nehézkesen ment J De gyakoroltam, és belejöttem, a végén, az utcai animáción már bátran ki mertem adni a kezemből az általam készített darabokat is. A környezetemből, trénerekről és a csoport egyes tagjaitól folyamatosan kaptam visszajelzéseket, ami segített a fejlődésben is. Még a zsonglőrködést is kipróbáltam, itt is sok tanácsot kaptam, nem is gondoltam, hogy ennyire jól fog menni, meghaladtam a saját magammal szemben felállított elvárásokat.

Volt egy-két feladat, ami kimozdított a komfortzónámból, például a színházi feladatoknál szituációs gyakorlatokatIMG_4898 másolata kellett előadni az egész csoport előtt. Véleményem szerint azonban teljes mértékig támogató volt a környezet. A másik leginkább pozitív élményem pedig maga az utcai animáció volt, amikor már nemcsak a csoport előtt, hanem kívülálló közönség előtt kellett bizonyítanunk. A lufi-hajtogatós csoport része voltam, és számomra is örömet okozott, ha egy-egy gyermeknek örömet szereztünk a lufi-állatokkal.

Hatalmas élmény egy ilyen projekten részt venni, a tréning konkrét tananyaga és a kompetenciákat fejlesztő hatása mellett ismét sokat tanultam más kultúrákról és ezáltal a magyarokról is. Emellett, ami nem kapcsolódik szorosan a projekt anyagához, de számomra nagy élmény volt: megismerni közelebbről egy déli népet, a hazautazás előtt felfedezni kicsit Lisszabont, része lenni az ottani életnek és körülbelül 2000 portugál társaságában nézni a magyar-portugál focimeccset a Praca do Comercion 🙂

Csak hangsúlyozni tudom, mennyire érdekes tud lenni az a nézőpont, amit csakis akkor tudunk felvenni, ha elindulunk egy külföldi országba és/vagy nemzetközi környezetbe, beleolvadunk az ottani életbe, és így tekintünk vissza saját magunkra és az országunkra. Emellett felejthetetlen élményeket szereztem, és új barátságokat, a világ ezáltal egy kicsit kinyílik előttem.

IMG_4727